Vol 4, No 2 (2017): Autumn (November)
MIGRÁCIÓS POTENCIÁL ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 2000-TŐL NAPJAINKIG
FORMATION OF MIGRATION POTENTIAL IN HUNGARY FROM 2000 UNTIL TODAY
Abstract
A nemzetközi migráció hallatán két dologra is gondolhatunk. Az egyik a kivándorlási folyamat, míg a másik a menekülthullám. Anyagomban a Magyarországról kivándorló munkavállalók számának alakulását vizsgáltam 2000-től napjainkig. A migrációs potenciál vizsgálata ma egy fontos témának tekinthető Magyarországon, mivel a magyar kivándorlók aránya 2006 után kezdett növekedni, s a növekedés üteme 2010 után gyorsult meg. A gyorsulás oka az osztrák és a német munkaerőpiac megnyitása volt.
When hearing international migration we can think of two things. One is the emigration process while the other is the wave of refugees. In my study we examined the changes of the number of employees emigrating from Hungary from 2000 until today. Examining the migration potential can be viewed as a very important topic nowadays in Hungary, since the rate of Hungarian emigrants started to grow after 2006 and the rate of growth got faster after 2010. The reason of fastening was the opening of the Austrian and German labor market.
Keywords
Kulcsszavak: migráció, kivándorlás, munkavállalás, migrációs potenciál,
Keywords: migration, emigration, working, Migration potential,
References
[1] | Blaskó Zs. – Gödri I. (2016): A Magyarországról kivándorlók társadalmi és demográfiai összetétele. In. Blaskó Zs. –Fazekas K.: Munkaerőpiaci Tükör 2015. MTA KRTI-KTI. Budapest 59-71. pp, Regionális TudományiKutatóközpont. Közgazdaság - Tudományi Intézet. Budapest. ISSN 1586-460X |
[2] | Blaskó Zs. – Ligeti A. S. – Sik E. (2014): Magyarok külföldön – Mennyien? Kik? Hol? In: Kolosi T. – Tóth I. Gy.:Társadalmi Riport 2014. TÁRKI. Budapest. 351-372. pp. |
[3] | Boden P. – Rees P. (2008): New Migrant Databank: Concept, development and preliminary analysis. Paper presentat the QMSS2 seminar on Estimation and Projection of International Migration. University of Southampton, 17-19.September |
[4] | Borjas G. J. (1994): The Economics of Immigration. Journal of Economic Literature. Vol. 32. No. 4. pp. 1667-1717. |
[5] | Christian Dustmann – Yoram Weiss (2007): Return Migration: Theory and Empirical Evidence from the UK. DOI:10.1111/j.1467-8543.2007.00613.x British Journal of Industrial Relations. Volume 45, Issue 2, pages 236–256. |
[6] | Galgóczi, B. – Leschke, J – Watt, A. (2012): EU Labour Migration in Troubled Times. Skills Mismatch, Return andPolicy Responses, ETUI book |
[7] | Hárs Á. (2016): Elvándorlás és bevándorlás Magyarországon a rendszerváltás után – nemzetköziösszehasonlításban. In: Blaskó Zs. – Fazekas K.: Munkaerőpiaci Tükör 2015. MTA KRTI-KTI. Budapest. 39-53. p. |
[8] | Hárs Á. – Simon D. (2015): A munkaerő-migráció változása a kétezres években Magyarországon. In. BudapestiMunkagazdasági Füzetek BWP – 2015/*2. MTA KRTK, Budapest |
[9] | Huzdik K. (2014): Migrációs potenciál alakulása, és az azt befolyásoló tényezők a XXI. század első évtizedébenMagyarországon. Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Gödöllő. DOKTORI(PhD) ÉRTEKEZÉS. |
[10] | KSH (2016): Magyarország, 2015. 4/10349. ISSN 1416-2768. Budapest. 15. p. |
[11] | KSH (2017): Magyarország munkanélkülisége. https://www.ksh.hu/munkanelkuliseg [Megtekintés: 2017-06-30] |
[12] | Layard, R. – Blanchard, O. – Dornbusch, R. – Krugman P. (1992): East-West Migration. The Alternatives. The MITPress Cambrige. Massachusetts. |
[13] | OECD (2011): OECD International Migration Database. https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=MIG [Megtekintés: 2017-20-06] |
[14] | Sik E. – Szeitl B. (2016): Polgárság a mai Magyarországon. Szerk.: Kolosi Tamás - Tóth István György. 444 p.TÁRKI: Budapest, ISSN 1216-6561 http://www.tarki.hu/hu/news/2015/kitekint/20150511_migracio.html [Megtekintés: 2017.09.24] |