Gradus

VOL 2, NO 2 (2015): AUTUMN (NOVEMBER)

 

A PARLAGFŰ KÁRÁRÓL ÉS HASZNÁRÓL

THE BENEFIT AND HARM OF RAGWEED


Pölös Endre, Baglyas Ferenc, Vojnich Viktor József

Abstract

A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) napjainkra a legelterjedtebb gyomnövényünkké vált. Jelentős gazdasági kárt okoz, másrészt az ország lakosságának 20%-át érintő pollenallergiát okoz. Ezért visszaszorítása jelentős feladattá vált. Környezetkímélő módszert dolgoztunk ki elpusztítására, bio-herbiciddel. Ez a bio- herbicid növényi gátlóanyagokat, allelokemikáliákat tartalmaz. Az allelokemikáliák a növények közötti kémiai gátlás (allelopátia) hatóanyagai. A módszert a Kiskunsági Nemzeti Parki (KNP) és Kecskemét város belterületi részeken alkalmaztuk. Az észak-amerikai indián kultúrából a parlagfű jellegzetes gyógyhatását is szemléltetjük.

Ragweed (Ambrosia artemisiifolia) has become our most widespread weeds. It causes significant economic damage, on the other hand cause pollen allergy affecting 20% of the country's population. Therefore reduction has become a major task. An environmentally friendly method was developed for the destruction by bioherbicides. This bioherbicid contains allochemical retardants. Allelochemicals are active chemical inhibition ingredients between plants (allelopathy). The method was applied in the Kiskunság National Park (KNP) and the urban areas in the city of Kecskemét. We also present the typical therapeutic effect of ragweed, widely used in North American Indian culture.


Keywords

Kulcsszavak: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), gyomnövény, bioherbicid, allelokemikália, allelopátia,

Keywords: ragweed (Ambrosia artemisiifolia), weeds spread, bioherbicide, allelochemical, allelopathy,


References

[1] Kröel-Dulay, Gy., Csecserits, A., Szitár, K., Molnár, E., Szabó, R., Botta-Dukát, Z. (2011) A parlagfű, mintegészséget veszélyeztető özöngyom elterjedésének ökológiai vonatkozásai. Magyar Tudomány. 2011:6 pp.658-664.
[2] Szigetvári, Cs., Benkő, Zs.R. (2004) Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.). In: Mihály B., Botta-Dukát Z.(szerk.), Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 337-370.
[3] Szentey, L., Tóth, Á., Dancza, I. (2004) Közös érdekünk, a parlagfű-mentes Magyarország, Növény- ésTalajvédelmi Központi Szolgálat. pp. 3-27.
[4] Szemereyné, Pataki, K. (2014) keol.hu/kecskemet/bombahir-kecskemeti-kutatas-menti-meg-a-vilagot-a-parlagfutol [2014.október 8.]
[5] Pölös, E. (2015) Biológiai módszerrel történő parlagfű-mentesítést kísérletezett ki a Kecskeméti Főiskola KertészetiFőiskolai Kara. Mezőhír



Copyright (c) 2024 Gradus