VOL 2, NO 2 (2015): AUTUMN (NOVEMBER)
MALMI MELLÉKTERMÉK TOXINTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA
Abstract
Az elmúlt években előforduló kedvező évjárathatásnak köszönhetően az étkezési búza fuzárium szennyezettsége és ennek következtében a magas DON-toxin koncentrációja gyakran okozott gondot. A DON-toxin humán- és állategészségügyi szempontból komoly élelmiszerbiztonsági kockázati tényező. Fontos tehát, hogy a búza malmi feldolgozása során legyenek olyan módszerek, amelyekkel a toxinszint csökkenthető. Korábbi vizsgálatainkkal igazoltuk, hogy korszerű színválogató gép segítségével az étkezési búzatételeknek hatékonyan lecsökkenthető a DON-toxin tartalma. A kérdés az, hogy hogyan változik a folyamatban párhuzamosan keletkező melléktermék mikotoxin tartalma, amit elsődlegesen állati takarmányként használnak fel. A szerzők az erre vonatkozó kísérleti adatok elemzését mutatják be. Az eredményekből látszik, hogy a melléktermék toxintartalma meghaladja a kiinduló búzatétel toxintartalmát.
Thanks to the favourable impact of vintage effect occurring in recent years the Fusarium contamination of wheat and consequently a high DON toxin concentration is often cause problem. The DON toxin in terms of human and animal health is a serious food safety risk factor. Therefore, it is important that there be methods during of wheat milling process, which reduces the level of toxin. We confirmed in our earlier examinations, that help with modern color sorting machine the DON toxin content of wheat items is effectively can be reduced. The question is how changes in the process paralell resulting byproduct's mycotoxin content, which is used primarily as animal forage. The authors are presented an analysis of these relevant experimental data. The results are show, that the toxin content of the by-product is exceeds the starting wheat item's toxin content.
Keywords
Keywords: Triticum durum, DON toxin, food safety, color sorting, food chain,
References
[1] | BÚZA L. – M. SCHILL J.(2010.): A mikotoxinok vizsgálati módszerei, eredményei, előfordulásuk a hazaitakarmányokban. In: Kovács M. (szerk.): Aktualitások a mikotoxin kutatásban. Agroinform Kiadó. Budapest, 14-19.pp. |
[2] | GALVANO F. – GALOFARO V. – GALVANO G. (2005.): Mycotoxins in the human food chain. In: Diaz D. (eds.):The Mycotoxin Blue Book. Nottingham Press, 187-224. pp. |
[3] | KECSKÉSNÉ NAGY E. – SEMBERY P. (2014.): Egy malomipari feldolgozási folyamat műszaki feltételeinek avizsgálata élelmiszerbiztonsági szempontból. Gradus 1:(2) 44-50. pp. |
[4] | NAGY KECSKÉSNÉ E. – SEMBERY P. (2015.): Color sorting of bread-making wheat and change of toxin content.Annals of faculty engineering hunedoara / international journal of engineering 13:(1) 171-174. pp. |
[5] | KOVÁCS M. (2010.): A mikotoxinok humán-egészségügyi vonatkozásai. In: Kovács M. (szerk.): Aktualitások amikotoxin kutatásban. Agroinform Kiadó. Budapest,. 86-102. pp. |
[6] | MESTERHÁZY Á. (2007.): Mikotoxinok a gabonatermesztésben: az élelmiszerbiztonsági kihívás.Élelmiszervizsgálati közlemények, LIII. kötet. (53 különszám). 38-48. pp. |
[7] | SZABÓ HEVÉR Á. (2013.): A kalászfuzárium rezisztencia molekuláris hátterének vizsgálata frontana eredetűtérképező búzapopulációkban, SZIE, Doktori értekezés. 141.p. |