Gradus

Vol 4, No 2 (2017): Autumn (November)

 

TENYÉSZEDÉNYES SZILVAFAJTÁK FENOFÁZISAINAK ALAKULÁSA KECSKEMÉTEN (2011-2016)

DEVELOPMENT OF THE PHENOPHASES OF THE PLUM VARIETIES IN KECSKEMÉT (2011-2016)


Kajtár-Czinege Anikó

Abstract

Szilva alany-nemes kombinációk növekedési erély és terméshozam vizsgálatát végeztem, melynek során nyomon követtem a fenofázis alakulást is. Az egyes fenofázisok bekövetkezésének idejét fontos ismerni, annak érdekébe, hogy az egyes fitotechnikai elemeket (metszés, gyümölcsritkítás), növényvédelmi permetezést, szüretet mikorra tervezzük. A fenofázisok alakulását naptári időponthoz kötöttem és az időjárás alakulásával összefüggéseket lehetett feltárni és indokolni. Ilyen összefüggés volt például, hogy az egyes években miért jött előrébb vagy tolódott későbbre a rügypattanás, virágzás, termésérés vagy éppen a lombszíneződés. Ezek alakulásából és az időjárás lefolyásából lehet megtervezni az egyes munkafolyamatok betervezését.

Growth potential and yield of plum stock-scion combinations were evaluated whereby the development of phenophases were also observed. It is important to know the occurrence of certain phenostats in order to plan phytotechnical elements (pruning, fruit trimming), plant protection spraying and harvesting. The advent of the phenophases was bound to a calendar time and was correlated to the course of weather. This could explain why bud break, blooms, yields or even the color of the leaf were coming forward or delayed in some years. Individual workflows can be planned from the evolution of phenophases and the course of weather.


Keywords

Kulcsszavak: szilva, fenofázis, virágzás, gyümölcsérés, lombszíneződés,

Keywords: plum, phenophases, blooming, maturity, colouring of the leaves,


References

[1] Apostol J. (1977): A meggy virágzásának és érésének hőmérsékleti igénye. Doktori értekezés. KertészetiEgyetem. Budapest.
[2] Bellini és Bini: (1978): cyt: Szabó – Nyéki (2006): Virágzás. in Surányi (szerk) (2006): Szilva. Mezőgazda Kiadó.Budapest. 145-.148BLAŽEK et al. (2009)
[3] Blazek, J., Pistékova, I. (2009): Preliminary Evaluation Results of New Plum Cultivars in a Dense Planting. HORT.SCI. (Parague) 36: (2) 45-54.
[4] Brózik S., Kállayné.., (2001): Csonthéjas és héjas fajták. Gyümölcsfajták 2. Mezőgazda Kiadó. Budapest.
[5] Brózik S., Nyéki J. (1974/a): in: Gyuró F. A gyümölcstermesztés alapjai.Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. pp. 299.-318.
[6] Brózik S., Nyéki J. (1974/b): cyt.: Tóth E. , Surányi D. (1980) Szilva MezőgazdaságiKiadó. Budapest. pp. 31-41.
[7] Hartmann, W. (1998): New plum culivars from Hohenheim. Acta Hort. 478:171-174.
[8] Surány D. (1980 /c) A study of some phenophases in Plums. Acta AgronomicaScientiarum Hungaricae, Tomus 29: (3-4) 265.-282.
[9] Surányi D. (2006): A hajtásrendszer és a fenofázisai. In: SURÁNYI D. (Szerk.) Szilva. Mezőgazda Kiadó,Budapest. pp.131-144.
[10] Szabó Z. (1989): cyt. Szabó – Nyéki (2006): Virágzás. in Surányi (szerk) (2006) Szilva. Mezőgazda Kiadó.Budapest. pp. 145-.148.
[11] Szabó Z. (2002) Szilva. In: Nyéki J. – Soltész M. – Szabó Z. : Fajtatársítás a gyümölcsültetvényekben. pp. 217-243.
[12] Tóth E., Surányi D. (1980/a): Szilva Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
[13] Tóth E. (1957/b): Élet és alaktani összehasonlító vizsgálatok szilvafajtákon. cyt.: Surányi D. (2006): Szilva.Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 145 p.
[14] www.artevos.de: http://www.artevos.de/en/list-of-varieties/sorte/topfive.html
[15] www.hs-geisenheim.de.: http://www.hs-geisenheim.de/fileadmin/Dateien_Hochschule_Geisenheim/Forschung/Wein_und_Gartenbau/Obstbau/pdf-Dateien/Sortenbeschreibungen/Steckbrief_TOPTASTE_web.pdf
[16] www.hs-geisenheim.de2. - http://www.hs-geisenheim.de/fileadmin/Dateien_Hochschule_Geisenheim/Forschung/Wein_und_Gartenbau/Obstbau/pdf-Dateien/Sortenbeschreibungen/Steckbrief_TOPPER_web.pdf



Copyright (c) 2024 Gradus