Gradus
Vol 4, No 2 (2017): Autumn (November)
SZŐLŐFAJTÁK RÜGYKÁROSODÁNAK VIZSGÁLATA A 2016/2017-ES TÉLI NYUGALMI IDŐSZAK LEHŰLÉSEIT KÖVETŐEN KECSKEMÉTEN
EVALUATION OF GRAPEVINE BUD DAMAGE AFTER THE 2016/2017 WINTER DORMANCY IN KECSKEMÉT
Abstract
Az alföldi szőlőtermő táj különösen kitett a tavaszi és téli fagyoknak. Ez utóbbiak zöme sajnos a kényszernyugalmi időszakra esik, amikor a rügyek érzékenyebbek a lehűlésre. 2017. január elején hajnalban több napon keresztül -20 oC alá sűlyedt a hőmérő higanyszála Kecskeméten. A rügyek károsodása 25 eurázsiai és rezisztens bor- és csemegeszőlőfajta esetében került kimutatásra. Az eredmények kiértékelése egytényezős varianciaanalízissel és klaszterelemzéssel történt. A vizsgált fajták közül a Rajnai rizling, Cabernet franc és Magyarországon kevésbé ismert Hibernal, Regent és Merlan szerepeltek legjobban.
Alföld grape growing region is exposed to spring and winter frosts. The later mostly occurs in the enforced dormancy of grapevine, when buds are more sensitive to cold. At the first period of January 2017. temperature dropped below minus 20 degree Celsius. Bud damage of 25 Eurasian and resistant table and wine grape varieties were examined. The results were evaluated by One-way ANOVA and cluster analysis. Out of the varieties Rhine riesling, Cabernet franc, Concord, Reliance, Merlan, Regent and Hibernal proved to be the most frost tolerant.
Keywords
Kulcsszavak: szőlőrügy, kényszernyugalom, rügyek fagykárosodása, európai és rezisztens fajták, rügyhajtatás,
Keywords: grapevine bud, enforced dormancy, bud frost damage, European and resistant grape, varieties, bud forcing,
References
| [1] | CSEPREGI P. (1982): A szőlő metszése és fitotechnológiai műveletei, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest |
| [2] | EIFERT J. (1979): Fontosabb köztermesztésben levő hagyományos és új szőlőfajták fagy- és téltűrésénekösszehasonlítása, Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kutatási eredményeikről, Kecskemét |
| [3] | EIFERT J. ET AL. (1980): A szőlő fagy- és téltűrő képessége, Jelentés a Szőlészeti és Borászati Kutató IntézetKutatási eredményeiből 1976-1980, Kecskemét |
| [4] | HOWELL, G.S. (2000) Grapevine cold hardiness: mechanism of cold acclimation, mid-winter hardinessmaintenance, and spring deacclimation, in: RANTZ, J.M. (ed.) Proceedings of the American Society for Enologyand Viticulture, Seattle, WA, 35–48. |
| [5] | MULLINS M.G., BOUQUET A, WILLIAMS L.E. (1992): Biology of the grapevine. Cambridge University Press, p239 |
| [6] | NAGY É. – VÁRADI GY. – HAYDU ZS. (1989): Fagytűrésdiagnosztika szőlő in vitro kultúrákkal, Szőlőtermesztés,1989/4. sz. |
| [7]. | WAMPLE, R. AND WOLF, T. (1996): Practical considerations that impact vine cold hardiness. pp 22-38 in: T.Henick-Kling et al. (Eds), Proceedings of 4th International Symposium on Cool Climate Enology and Viticulture. July1996. Rochester, NY “Zotero Style Repository,” Roy Rosenzweig Center for History and New Media. [Online].Available: http://www.zotero.org/styles. [Megtekintés: 19-Mar-2014]. |