Gradus

VOL 3, NO 1 (2016): SPRING (APRIL)

 

HAZAI HEGYLÁBI TERÜLETEK TÁJHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉS A JÖVŐBELI GAZDASÁGI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK FELTÁRÁSA

INVESTIGATION OF LAND USE CHANGES IN PEDIMENT SURFACES AND THE SURVEY OF ECONOMIC AND NATURE CONSERVATIONAL DEVELOPMENT POSSIBILITIES


Dobos Anna, Molek Ádám József, Szabó Kornél

Abstract

A hazai hegylábfelszínek változatos tájadottságaik és vegyes tájhasználati rendszerük miatt kiemelten érintettek a gazdasági, természetvédelmi és turisztikai fejlesztések szempontjából. A cikk célkitűzése az, hogy kiválasztott észak-magyarországi mintaterületek összehasonlításával feltárja a tájhasználat- változásokat, a potenciális fejlesztési lehetőségeket, illetve ajánlatot tegyen a tájtényezőket is figyelembe vevő optimális tájhasználati tervezési irányvonalak kijelölésére.

Our pediment surfaces have real opportunity for economic, nature conservational and tourist developments because of their variable landscape facilities and complex land use system nowadays. Our aim in this article is to analyse the land use changes comparing different study areas in pediments in North Hungary and to recommend new optimal land use development planning taken notice of real, variable landscape facilities.


Keywords

Kulcsszavak: tájhasználat, tájértékelés, hegylábfelszínek, Észak-Magyarország, fejlesztési lehetőségek,

Keywords: land use, landscape valuation, pediments, North Hungary, development possibilities,


References

[1] 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről.
[2] Ángyán J., Büttner Gy., Németh T., Podmaniczky L. (1997): A természetvédelem és a mezőgazdálkodásösszehangolásának EU-konform rendszere, I. Alapozó vizsgálatok Magyarország földhasználati zónarendszerénekkialakításához, ZÖLD BELÉPŐ, EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata, BKE Környezetgazdaságtaniés Technológiai Tanszék, Gödöllő – Budapest, 35 p.
[3] Dobos A. (2012): Cserépfalu jelentősebb történelmi emlékei, a település tájhasználati rendszerének változásai aXVIII. századtól napjainkig. in: Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében. Történelmi emlékek atájban. IX. Tájtörténeti Konferencia kiadványa, Balatoni Múzeum, Keszthely, pp. 89-94.
[4] Dobos, A., Nagy R., Molek, Á. (2014): Land use changes in a historic wine region and their connections with optimalland-use: a case study of Nagy-Eged Hill, Northern Hungary. Carpathian Journal of Earth and EnvironmentalSciences, 9 (2)., 219-230.
[5] Fazekas S. (2012): Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020. Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1-126.
[6] Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Térinformatikai Stúdió (1999): Háromkategóriás földhasználati zónarendszer (2. Szcenárió) térkép, M=1: 2 000 000.
[7] Hoyk E. (2014): Tájértékelés – tájmonitoring. GRADUS Vol. 1., No. 1., 221-231.
[8] KSH (2015): Földterület művelési ágak szerint (2000-2015), KSH Táblák (STADAT) – Idősoros éves területi adatok– Gazdasági ágazat. [Online], Elérhető: https://www.ksh.hu/stadat_eves_6_4. [Megtekintés: 2016. január 14.]
[9] Magyar Szabvány 20381/2009. Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése. Magyar SzabványügyiTestület, Budapest. 1-17.
[10] Molek Á. J. (2014): A Nagy-Eged hegy tájhasznosítási változásai a XVIII. századtól napjainkig, a terület egyeditájérték kataszterezése. OFKD Dolgozat, EKF TTK, Környezettudományi Tanszék, Eger, 84. p.
[11] Molek Á. J., Dobos A. (2014): Földtudományi tájértékek felvételezése a Nagy-Eged-hegy és a Kis-Eged-hegyterületén. Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből, (1), 11-26.
[12] Szabó K. (2014): A Nagyoroszi-medence vízgyűjtő területének erdő- és mezőgazdasági szempontúkörnyezetvédelmi vizsgálata, OFKD Dolgozat, EKF TTK, Környezettudományi Tanszék, Eger, 50. p.
[13] TÉKA adatbázis [Online], Elérhető: http://tajertektar.hu. [Megtekintés: 2016. január 12.]



Copyright (c) 2024 Gradus