Gradus

Vol 4, No 2 (2017): Autumn (November)

 

A TURISZTIKAI RÉGIÓK ÉS DESZTINÁCIÓK REND- SZERE KÖZÉP-EURÓPÁBAN

THE SYSTEM OF TOURISM REGIONS AND DESTINATIONS IN CENTRAL-EUROPE


Bagdi Róbert

Abstract

2016 az elmúlt évtizedek legnagyobb változását hozta el a hazai turizmus irányítási és szervezeti keretében. Ennek legfontosabb eleme a 2016 decemberében elfogadott CLVI. törvény, amely a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól rendelke- zett. E törvény a desztinációkat tekintette a jövőbeli turisztikai fej- lesztések keretének, a turisztikai régiók helyett. E tanulmányunk- ban a közép-európai turisztikai kereteket hasonlítjuk össze, va- jon mennyiben különbözik az újonnan kialakítandó magyar mo- dell a környező országok gyakorlatától. Az eredmények az mu- tatják, hogy a visegrádi országokat tekintve új megoldást jelent a magyar modell.

The most remarkable change was brought in 2016 in the system of tourism in Hungary. The key element proved to be the Act CLVI in December, 2016 about developing of tourism destina- tions. The destinations will be the frame of tourism-developing instead of tourism regions. This study investigates the territorial units of tourism in Central-Europe, whether the new Hungarian system is parallel or not with the practice of the neighbouring countries. Results show that the Hungarian model was intro- duced as a new solution among Visegrad Group Countries.


Keywords

Kulcsszavak: turisztikai régiók, desztinációk, fenntarthatóság,

Keywords: Tourism regions, Destinations, Sustainability,


References

[1] Beluszky, P. (1995): Közép-Európa merre vagy? Földrajzi Közlemények 43 (3-4) pp. 223-232.
[2] Beluszky, P. (1999): Magyarország településföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
[3] Bujdosó, Z. (2005): Hajdú-Bihar megye kialakulásának szerepe az Észak-Alföld regionalizációjában. In: Mező, I. –Wiener, Gy. (szerk): Regionalizmus és önkormányzatiság. Gondolat, Budapest, pp. 200-207.
[4] Dövényi, Z. (1993): Tűnődések Európa határairól a menekültkérdés kapcsán. Földrajzi Értesítő 42 (1-4) pp. 242-243.
[5] Michalkó, G. (2006): Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
[6] Nemes Nagy, J.(1997): Régiók, regionalizmus. Educatio (III.) pp. 407-423.
[7] Rétvári László (1995): Közép-Európa határa és határtalansága. Gazdaság és Társadalom, 6 (1) pp. 41-52.
[8] Süli-Zakar, I. (1994): Regionalizmus és régió. A középszintű közigazgatás reformja Magyarországon In: Tóth, J. –Mátrai, M. (szerk.): Térszerkezet-Régió-Vonzáskörzet-Kistérség. 2. kötet. Székesfehérvár-Pécs, pp. 14-24.
[9] Süli-Zakar, I. (2003): A határok és határmentiség átértékelődése Közép-Európában In: Süli-Zakar, I. (szerk.):Határok és határmentiség az átalakuló Közép-Európában. Kossuth Egyetemi Kiadó, pp. 30-47.
[10] Tóth, J. (1999): Az Alföld szerepe a Kárpát-medence regionális együttműködési rendszerében. In: Baukó, T.(szerk.): Az Alföld a XXI. sz. küszöbén. Békéscsaba, pp. 17-26.
[11] http://www.poland.travel/en [Megtekintés: 06-Jun-2017]
[12] http://www.czechtourism.com/Homepage.aspx [Megtekintés: 07-Jun-2017]
[13] http://www.slovakia.travel/intropage.aspx?l=4 [Megtekintés: 08-Jun-2017]
[14] http://www.turizmusonline.hu/cikk/magyarország_lejjebb_csuszott_a_turisztikai[Megtekintés: 08-Jun-2017]



Copyright (c) 2019 Gradus