Gradus

Vol 4, No 2 (2017): Autumn (November)

 

A GYAKORLATI KÉPZÉS MINT A PÁLYASZOCIALIZÁCIÓ ALAPPILLÉRE A TANÍTÓKÉPZŐK ÉS A „KÉPZETTEK” SZEMÉVEL

PRACTICAL TRAINING AS THE GROUND OF CAREER SOCIALIZATION WITH THE EYES OF INSTRUCTORS AND GRADUATED STUDENTS


Takács Nikolett

Abstract

A cikk célja, hogy a pedagógusképzés gyakorlatának a pályaszocializációban betöltött szerepére világítson rá egy hazai tanítóképző intézetben végzett tanítók szemszögéből. Kutatásom ezen szakaszában a választott intézmény gyakorlati képzési vezetőivel készült interjúk, valamint a végzett tanítók által kitöltött kérdőívek (N=103) kapcsolódó kérdésének válaszait elemzem. Eredményeim többek között arra mutatnak rá, hogy az intézményben a képzők, valamint a végzett tanítók véleménye szerint a képzés mely területeire lenne érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetni, valamint az oktató személyének szerepét is kiemelik.

The goal of this article is to show the role of pedagogical professional practice in the primary school teachers’ career socialization. In this period of my research I have asked 103 of graduated primary school teachers via questionnaire from a Hungarian teacher training college, and I also asked practice conductors of the institute via interview. The outcomes show which areas stand in need of more development according to the respondents, and these datas also reveal the importance of the person of the instructors’.


Keywords

Kulcsszavak: tanítóképzés, pályaszocializáció, szakmai gyakorlat, gyakorlatvezetők, tanítók,

Keywords: teacher training, career socialization, professional practice, practice conductors, primary school teachers,


References

[1] Ostorics László, Szalay Balázs, Szepesi Ildikó, Vadász Csaba (2016): PISA 2015. Összefoglaló jelentés. OktatásiHivatal, Budapesthttps://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2015_osszefoglalo_jelentes.pdf
[2] Sági Matild (2011): Pedagógusok egy nemzetközi tanárvizsgálat (OECD TALIS) tükrében. Új Pedagógiai Szemle.61. sz. 10. 5-17. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00149/pdf/EPA00035_upsz_2011_10_005-017.pdf
[3] Csapó Benő (2016): A tanárképzés és az oktatás fejlesztésnek tudományos háttere. Iskolakultúra, 26. 2. sz. 3-18.http://www.edu.u-szeged.hu/~csapo/publ/2016_Csapo_TudomanyosHatter.pdf
[4] Dudás Margit (2000): A pályaszocializáció segítségének lehetőségei a tanárképzés kezdeti szakaszán.Pedagógusképzés. 1-2. p. 84-99.
[5] Freiberg H. Jerome (2002): Essential Skills for New Teachers. Redesigning Professional Development 59. 6. 56-60.http://www.ascd.org/publications/educational-leadership/mar02/vol59/num06/Essential-Skills-for-New-Teachers.aspx
[6] Hercz Mária (2005): Pedagógusok szakember- és gyermekképe. Magyar Pedagógia, 2. 153-184. o. 14.
[7] Hercz Mária (2015): Pedagógushallgatók pályaszocializációjának alakulása a tanítási gyakorlatokon. In: AntalnéSzabó Ágnes és Major Éva (szerk.): A tanárrá válás és a tanárság kutatása. ELTE Bölcsészet- ésMűvészetpedagógiai Kiadványok, Budapest, 11. 9-28. http://metodika.btk.elte.hu/file/TAMOP_BTK_BMK_11.pdf
[8] Nagy Mária (2010): Néhány gondolat a pedagógusképzés változásairól – nemzetközi kitekintés In: In: HunyadyGyörgy (2010): Pedagógusképzés „a magyar bolognai rendszerben”. A Nemzeti Bologna BizottságPedagógusképzési Albizottságának válogatott dokumentumai 2003—2010., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.http://keszei.chem.elte.hu/Bologna/MaPedBoHunyady.pdf
[9] Hunyady György (2010): Pedagógusképzés „a magyar bolognai rendszerben”. A Nemzeti Bologna BizottságPedagógusképzési Albizottságának válogatott dokumentumai 2003—2010., ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.http://keszei.chem.elte.hu/Bologna/MaPedBoHunyady.pdf
[10] Hunyady Györgyné (2010): Tanítóképzés kettős kötésben. Pedagógusképzés 7. évf. 4. sz. 61-68.o.https://issuu.com/heju/docs/2009-4_
[11] Trencsényi László (2005): A pedagógusképzés paradoxonjai. In: Pedagógusképzés, 3. 32., 2005/2. 55-58. o.https://issuu.com/pedagoguskepzes/docs/pedag_gusk_pz_s_2005-2/155
[12] Dávid Mária (2011): A tanári pályaalkalmasság megítélésének szakmai koncepciója. In Dávid Mária (szerk.)(2011): A tanári pályaalkalmasság megítélésének módszerei. Eszerházy Károly Főiskola, Eger.http://www.epednet.ektf.hu/eredmenyek/a_tanari_palyaalkalmassag_megitelesenek_modszerei.pdf
[13] KKK (2016): 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzésiés kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés kö-zös követelményeiről és az egyes tanárszakokképzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról.http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600018.EMM×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
[14] Takács Nikolett (2017): Tanítók a tanítóképzésről. Egy tanítóképző főiskola képzési tartalmának és az iskolainevelő-oktató munka gyakorlatának összevetése. Szakdolgozat (kézirat), Szegedi TudományegyetemBölcsészettudományi Kar, Szeged
[15] Seidman, Irving (2003): Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
[16] Hernyák Gábor (2016): GYAKAB – Gyakorlati Képzési Kabinet: http://pk.uni-pae.hu/gyakab
[17] PAE (é.n.): Gyakorlati Képzési Útmutató. http://pk.uni-pae.hu/images/gyakab/gyakorlati_kepzesi_utmutato_v4.pdf



Copyright (c) 2019 Gradus