Gradus

Vol 4, No 2 (2017): Autumn (November)

 

A MERLAN REZISZTENS SZŐLŐFAJTA BORÁSZATI ÉRTÉKELÉSE

ENOLOGICAL EVALUATION OF MERLAN RESISTANT GRAPE VARIETY


Baglyas Ferenc

Abstract

A rezisztens kékszőlőfajtákból készített vörösborokban megegyező borászati technológia mellett 15-35%-al magasabb a polifenoltartalom, mint a Vitis vinifera fajták boraiban. Színük mélyebb, ízük viszont kesernyésebb. Tanninban szegényebbek, ezért boruk nem mutatja a vörösborok jellegét, érlelésre nem alkalmasak. Boraik elsődleges íz – és aromaanyagai sajátosak, kellemetlenül zavaróak lehetnek, ezért speciális borászati technológiát igényelnek. Kedvezőtlen termőhelyeken termésbiztonságuk, termőképességük miatt azonban kockázatmentesen termeszthetőek, termésükből olcsó asztali bor készíthető. A vizsgált Merlan szőlőfajta rozé borának minősége a Pannon frankosból készített savasabb rozé borral házasítva javult, színe élénkebb lett, savtartalma pedig magasabb.

The polyphenol content of the wine of resistant blue grape varieties is 15-35% higher than that of the Vitis vinifera varieties applying the same wine-making technology. Their colour is deeper, but their taste is more bitter. Tannin is poorer, so their wines do not show the nature of the red wines, they are not suitable for aging. The primary flavor of the wines are peculiar, sometimes unpleasantly distracting and therefore require special wine-making technology. Due to their crop safety and the ability to produce high crops, they can be grown risk-free in less-favoured areas. They are suitable for producing cheap table wine. The rosé wine of the Merlan variety was blended with the more acidic rosé wine made from Pannon frankos, and its organoleptic properties improved. The colour became more vivid and its acidity became higher.


Keywords

Kulcsszavak: rezisztens szőlőfajta, rozébor, házasítás, érzékszervi bírálat, termesztési cél,

Keywords: resistant grape variety, rosé wine, cuvee wine, sensory evaluation, aim of production,


References

[1] BAGLYAS F. (2008): Merlan, ellenálló kékszőlő Moldáviából. Kertészet és szőlészet. Vol.57, No.8, pp.24.
[2] EPERJESI I. (2010): Borászati technológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest
[3] MALYA E. (1995): A borkészítés speciális feladatai az interspecifikus fehér szőlőfajták körében. Borászati füzetek.Vol.7, No.3, pp.5-7.
[4] NYITRAINÉ SÁRDI D. – LESKÓ A. – KÁLLAY M. (2011): Rezisztens szőlőfajták színanyagösszetételénekvizsgálata. Borászati füzetek. Vol.22, No.1, pp.4.
[5] TÓTH I. PERNESZ Gy. (2008): Szőlőfajták, Mezőgazda Kiadó, Budapest



Copyright (c) 2019 Gradus