Gradus

VOL 3, NO 1 (2016): SPRING (APRIL)

 

A PEDAGÓGIAI SZITUÁCIÓ VILÁGÁNAK DIMENZIÓI


Zalay Szabolcs

Abstract

A neveléstudománynak lépést kell tartania a modernkori tudományos forradalommal, ha valóban hozzá akar tenni a globális megoldáskereséshez. A tanulmány azt a pedagógiai szituációs modellt mutatja be, gyakorlati példák segítségével, amelyben a pedagógiai kultúra minden fontos dimenziója megjelenik, akár a tanórai vonatkozásokat, akár az iskolai szervezetfejlesztés szintjét vizsgáljuk. Amennyiben a pedagógus, illetve az iskolavezetés rendelkezik ezeknek a dimenzióknak a magas szintű tudatos működtetési képességével, akkor van esély az adott pedagógiai közegben, hogy adekvát reakciók szülessenek a korszak aktuális kihívásaira, mind a globális problémák kezelése, illetve interpretálása, mind a fiatal korosztálynak megfelelő kommunikációs eszközök megtalálása terén.

The pedagogy has to follow the modern scientific revolution if it wants to find the solution of the global problems. The article presents a pedagogical situational model with the help of practical examples, in which all the important dimensions of the pedagogic culture appear. We can examine these both in the concerns of lesson, and in the level of the school organizational development. When the teacher and the leadership of the school have the conscious high-level operating ability of these dimensions, there is a chance in the specific pedagogic circle to give adequate reactions to the current challenges of the era. Especially for managing all the global problems, also interpreting them, and for finding the proper communicational tools connecting to the youth.


Keywords

Kulcsszavak: Pedagógia, Dimenziók, Világszerűség, Innováció, Hálózat,

Keywords: Pedagogy, Dimensions, World of Education, Innovation, Network,


References

[1] Nagy József (2010): Új pedagógiai kultúra. Mozaik Kiadó. Szeged.
[2] Zalay Szabolcs (2013): Hálózati gondolkodás az iskolában. Kiss Árpád Archívum Könyvtára.Debrecen.
[3] Hajnal Klára (2010): Itt és most. Helyi megoldások a globális válságra. Zöld Völgyért Egyesület,Bükkösd.
[4] Zalay Sz. (2006): Konstruktivizmus és drámapedagógia. In: Interdiszciplináris pedagógia és azoktatás finanszírozása. IV. Kiss Árpád Emlékkonferencia, Kiss Árpád Archívum Könyvtára,Debrecen.
[5] Nahalka I. (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest.
[6] Neelands, J. (1994): Dráma a tanítás szolgálatában. Magyar Drámapedagógiai Társaság és aMarczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest.
[7] Kaposi L. (2007): A tanítási dráma. Megjelenés előtt álló kézirat. Budapest.
[8] Monoriné Papp Sarolta (2010): A STEP 21 diagnosztikai modell. Iskolakultúra. 2010/2. Pécs.
[9] Zalay Szabolcs (2012): In: A felnőttképzés konstruktív akciója közoktatási szervezetikörnyezetben. Szerk.: Juhász Erika. Felnőttképzési Szemle. VI. évf. 2. szám. Budapest.
[10] Monoriné Papp Sarolta (2010): A STEP 21 diagnosztikai modell. Iskolakultúra. 2010/2. Pécs.
[11] Zalay Szabolcs (2012): In: A felnőttképzés konstruktív akciója közoktatási szervezetikörnyezetben. Szerk.: Juhász Erika. Felnőttképzési Szemle. VI. évf. 2. szám. Budapest.



Copyright (c) 2019 Gradus