Gradus

VOL 2, NO 2 (2015): AUTUMN (NOVEMBER)

 

A NAPRAFORGÓ HIBRIDEK MÉHÉSZETI ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSE IPARI MELLÉKTERMÉKEKBŐL ELŐÁLLÍTOTT LOMBTRÁGYÁVAL

INCREASING THE APICULTURAL VALUE OF SUNFLOWER HYBRIDS WITH INDUSTRY BY-PRODUCT OF THE FOLIAR FERTILIZATION


Fazekas Csaba, Péntek Attila, Benedek Pál, Szakál Pál, Vojnich Viktor József

Abstract

Magyarországon a napraforgó méhészeti szempontból a második legfontosabb méhlegelő az akác után. Az eltérő mézelésért az új fajtákat, hibrideket okolják. A növény nektártermelését sokkal inkább befolyásolhatja a termesztési terület tápanyag ellátottságának mennyisége és minősége, mint a vetett növény genetikai potenciálja. A napraforgó méhészeti értékének növelése agrotechnikai szempontból nem a vetésterület növelésével, hanem a növény nektártermelésének fokozásával érhető el. Munkánkban a napraforgó nektártermelése, és a tápanyag ellátottság közötti kapcsolatot vizsgáltuk, azaz az esszenciális mikro-, és makroelemeket tartalmazó „C-komplex” lombtrágya hatását a termelt nektár mennyiségére. A lombtrágyákat nagy tisztaságú ipari melléktermékekből állítottuk elő, amelyek pontos hatóanyagtartalmát ICP-AES műszeres analitikai módszerrel határoztuk meg. A lombkezelő anyag a napraforgó hibridnél a három mintavételezési nap átlagában (n=288) a kontrollhoz képest pozitív nektár mennyiségi változást mutatott egy csöves virágra vetítve.

Beside black locust (Robinia pseudoacacia) sunflower is the second most important bee pasture in Hungary. New species and hybrids are blamed for different honey flow of the nectariferous plant. The quantity and quality of the nutrition supply on the growing area can more effectively influence the honey flow of sunflower than the genetic potential of the sown crop. From the agro-technical point of view the increasing the apicultural value of sunflower cannot be increased through the enlargement of the growing area but by enhancing the nectar production. We analyzed the correlation between the nectar production and the nutrition supply of the crop. We observed that the essential micro-, and macro elements C-komplex applied as foliar fertilizers increased the quantity of nectar production. Foliar fertilizers were produced from industrial by- products of high purity. We used ICP-AES analytical method to measure the exact active substance. Compared to the control foliar fertilizer agents induced positive quantitative change the quantity of nectar in the average of three sample taking days (n=288).


Keywords

Kulcsszavak: napraforgó, mikroelemek, makroelemek, nektár, méhlegelő,

Keywords: sunflower, microelements, macroelements, nectar, bee-pasture,


References

[1] FAO Statistics, Area harvestid (ha). [Online]. Available:http://faostat.fao.org/site/567/DesktopDefault.aspx?PageID=567#ancor. [Megtekintés: 20-Apr-2013].
[2] Benedek, P., Manninger, S. (1972) A napraforgó megporzó rovarai és a háziméh tevékenysége napraforgón.Növénytermelés 21(2): 145-157.
[3] Benedek, P. (2002) A rewiew of the bee pollination research on temperate zone crop plants in the past decade:results and the need of further studies. International Journal of Horticultural Science 8(2): 7-23.
[4] Banaszak, J., Dochkova, B. (2014) Bees (Hymenoptera, Apoidea, Apiformes) in the agricultural landscape ofBulgaria: species diversiti. Journal of Apicultural Science 58(1): 29-49.
[5] Frank, J. (1989) A napraforgó elterjedése és termesztésének története. In: Frank J., Szabó L. (Eds.). A napraforgó.Akadémiai Kiadó. Budapest. 413. 37-53.
[6] Ruff, J. (1991) A méztermelés növelése vándorlással egyéb növényeknél. In: Halmágyi L., Keresztesi B. (Eds.) AMéhlegelő. Akadémiai Kiadó. Budapest: 289-299.
[7] Nikovitz, A., Szalainé, Mátray, E. (1982) A napraforgó nektár- és virágportermelése. Méhészet 30(10): 209-211.
[8] Lajkó, L. (2001) Méhészeknek őszintén a napraforgó nektártermeléséről IV. Méhészújság 14(11): 383-385.
[9] Zajácz, E., Zaják, Á., Szalai, M.E., Szalai T. (2006) Nekatar production of some sunflower hybrids. Journal ofApicultura Science 50(2): 7-11.
[10] Láng, I., Csete, L. (1992) Az alkalmazkodó mezőgazdaság. Agricola Kiadói és Kereskedelmi Kft. Budapest. 1-210.pp.
[11] Csathó, P., Radimszky, L. (2007) A Nitrát direktíva első 15 éve: eredmények, kudarcok és sürgető feladatok azEurópai Unióban a környezet agráreredetű NP-terhelésének csökkentésében. Növénytermelés 56 (1-2): 83-110.
[12] Központi Statisztikai Hivatal, Értékesített műtrágya mennyisége hatóanyagban. [Online]. Available:http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omf002.html. [Megtekintés: 10-Mar-2014].
[13] Várallyay, Gy., Szabóné, Kele, G., Berény, Üveges, J., Marth, P., Karkalik, A., Thury, I. (2009) Magyarországtalajainak állapota (a talajvédelmi információs és monitoring rendszer (TIM) adatai alapján). FöldművelésügyiMinisztérium Agrár-környezetvédelmi Főosztály. Budapest. 68-71. pp.
[14] Zorn, W., Heß, H., Albert, E., Kolbe, H., Kerschberger, M., Franke, G. (2007) Düngung in Thüringen 2007 nach„Guterfachlicher Praxis“. Schriftenreihe der Thüringer Landesanstalt für Landwirtschaft. Heft 7. Jena. 76-77 pp.
[15] Központi Statisztikai Hivatal, Szerves trágyázott alapterületre vonatkozó adatok. [Online]. Available:http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp. [Megtekintés: 18-Jun-2014].
[16] Szakál, P., Schmidt, R., Barkóczi, M. (1988) The agricultural utilization of Zn-containing indrustrial waste. In: AbbouR. (Eds.). Hazardus Waste: Detection, Control, Treatment. Elsevier Science Publishers B. V. Amsterdam: 1355-1359.
[17] Sommer, A.L., Lipman, C.B. (1926) Evidence on the indispensable nature of zink and born for higer green plants.Plant Physiology 1(3): 231–249.
[18] Sommer, A.L. (1931) Copper as an essential for plant growth. Plant Physiology 6: 339-345.
[19] Carpita, N., McCann, M. (2000) The cell wall. In Biochemistry and Molecular Biology of Plants. In: Buchanan B. B.,Gruissem W., Jones R. L. (Eds.). American Society of Plant Physiologists. Rockville MD: 52–108.
[20] Carr, H.S., Winge, D.R. (2003) Assembly of cytochrome c oxidase within the mitochondrion. Accounts of ChemicalResearch 36: 309–316.
[21] Wehr, J.B., Menzies, N.W., Blamey, F.P.C. (2004) Inhibition of cell-wall autolysis and pectin degradation by cations.Plant Physiology and Biochemistry 42: 485–492.
[22] Cammarano, P., Felsani, A., Gentile, M., Gualerzi, C., Romeo, C., Wolf, G. (1972) Formation of active hybrid 80-Sparticles from subunits of pea seedlings and mammalian liver ribosomes. Biochimica et Biophysica Acta 281: 625–642.
[23] Broaley, M., Brown, R., Cakmac, I., Rengel, Z., Zhao, F. (2012) Function of Nutrient: Micronutrients. In: MarschnerP. (Edit.) Mineral Nutrition Higher Plants 3nd Ed. Chapter 7. Academic Press. USA. 206-212.
[24] Free, J.B. (1993) Insect Pollination of Crops. 2ed Academic Press, London, UK. 149 pp.
[25] Halmágyi, L., Suhayda, J. (1963) Nektárvizsgálatok napraforgó fajtákon. Állatenyésztés 56(2): 43-54.
[26] Halmágyi, L., Kersztes, B. (1975) A méhlegelő. Akadémiai Kiadó. 554. pp.
[27] Frank, J., Kurnik, E. (1970) Nektárvizsgálatok hazai és szovjet napraforgófajtákon. Takarmánybázis 10(2): 56-69.
[28] Frageria, N.F., Barbosafilho, M.P., Moreira, A., Guimaraes, C.M. (2009) Fertilization of crop. Journal of PlantNutrition 32(6): 1044-1064.
[29] Viik, E., Mänd, M., Kariser, R., Lääniste, P., Williams, I.H., Luik, A. (2012) The impact of foliar fertilization on thenumber of bees (Apoidea) on spring oilseed rape. Žemdirbysté-Agriculture. 99(1) 41-46.



Copyright (c) 2019 Gradus